Február 28-án került sor a Civil Kör Veresegyházért szervezésében Indra Dániel (a KPMG Tanácsadó Kft munkatársa) Turizmus vagy ipar címmel meghirdetett előadására. Az előadó, aki képzettségét és gyakorlatát tekintve is a turisztikai iparág egyik szakértője, előadásában a turizmussal kapcsolatos kérdésekről adott átfogó áttekintést. Nem Veresegyházról szólt, tágabb horizontú, az elméletet és a gyakorlati tapasztalatot magába foglaló előadást hallhattak a résztvevők. Az előadó bemutatta röviden azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a cége kínál (pl. koncepcióalkotás, hatásvizsgálatok), szó esett egy-két olyan munkáról (projektről), amelynek elkészítésében a cég közreműködött, megismerhettük azokat a trendeket, amelyek napjaink nemzetközi turizmusát jellemzik, (pl. a kényelem/biztonság felértékelődése, az egyéni szervezésű utazások számának növekedése, az egészségmegőrzés iránti kereslet növekedése, ökoturizmus növekvő kedveltsége, a különleges attrakciók/vonzerők iránt élénkülő igények). Vázolta a magyarországi turizmus stratégiájának alapelemeit (pl. a versenyképesség és életminőség emelését, a kiemelt kínálati elemeket (Budapest, Balaton, konferencia- és egészségturizmus), és a támogatott programokat (amelyek a sajátos kínálati vonzerők kialakítására és a vendégfogadás feltételeinek megteremtését segíthetik). Részletes áttekintést kaptunk a turizmus általános makroszintű és az érintett térségekre vonatkozó gazdasági és társadalmi-kulturális hatásairól. A szépszámú kedvező gazdasági és társadalmi hatások között találjuk pl. a munkahelyteremtést, az árfelhajtó (telkek) hatást, a szolgáltatások bővülését, az imázs javulását, a kedvezőtlen hatások között pl. a foglalkoztatás szezonális jellegét, az árfelhajtó (élelmiszer, szolgáltatások) hatást, a kulturális identitás elvesztését, a káros hatások felszámolásának költségeit. Akár az ipari tevékenység, akár a turizmus jelenik meg egy körzetben/városban számot kell vetni az elsődleges és tovagyűrűző hatásokkal egyaránt. Az ipar azonnali, jól tervezhető, helyben megjelenő iparűzési bevételt, a turizmus hosszabb távon jelentkező iparűzési és idegenforgalmi adóbevételt jelent. Ami a tovagyűrűző (multiplikátor) hatásokat illeti, általában az ipar külföldi beszállítókkal dolgozik és a tágabb térségből szerzi a munkaerőt, az idegenforgalmi beruházás zömmel helyi beszállítókra és munkaerőre támaszkodik, az ipar kevés helyi változást, az idegenforgalom többet generál (többek között növekvő forgalmi terhelést). Az előadást kérdések, hozzászólások követték, jelentős idegenforgalmi beruházásokról, azoknak az érintett városok pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásairól is szó esett. Megfogalmazódott, hogy egy-egy település ritkán ér el önmagában sikereket, csak megalapozott, sajátos turisztikai értékeket felmutató, a tágabb térség teljes szolgáltatáskínálatát egybefogó, egyedi turisztikai élménycsokrot nyújtó beruházás hozhat (előre sohasem garantálható) sikert és a szerves városfejlődés mind az ipart, mind az idegenforgalmat képes befogadni.
Ipar és/vagy idegenforgalom?
2008.02.29. 09:41 :: m..cs
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://veresegyhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr56359100
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Pem 2008.02.29. 21:19:50
Szerintem az idegenforgalmat kellene fellendíteni, de nem kellene felturbózni annyira hogy már zavarja a megszokott békés környezetet. A Bánki- tónál pl jól összehozták. Persze működhet ipar is de elég messze, hogy ne zavarjon és ne legyen semmiképp környezetszennyező. Az ipar mindig több bevételt hoz egy idő után.
Kóspallagon is nagyon szépen működik a rönk szálloda. Veresen a víz miatt még kedvezőbbek az adottságok.
Kóspallagon is nagyon szépen működik a rönk szálloda. Veresen a víz miatt még kedvezőbbek az adottságok.
Ivi 2008.02.29. 21:24:07
Milyen jól megfér a szomszédban az arborétum és a falu. Vácrátóton is kitudják a helyi lehetőségeket használni. Itt nálunk még inkább kedvezőbbek a tényezők... de szómiszó azt sem őrizzük ami a kincsünk is lehetne.
m..cs 2008.03.03. 22:11:04
Milyen várost is szeretnénk? Ez nem csupán elhatározás kérdése: számot kell vetni a város jelenlegi helyzetével (elsősorban pénzügyi lehetőségeivel), az ez által korlátozott/befolyásolt fejlődési lehetőségekkel, a városvezetés felé megnyilvánuló _ a város lakossága által támasztott, mindenképpen kielégítendő, ill. kielégíthető igényekkel/ szükségletekkel.
Úgy gondolom, hogy a további településfejlesztés kulcskérdése olyan önkormányzati pozíció folyamatos biztosítása, amely önálló, saját bevételi forrásokra támaszkodik, amely nem (csak) az egyébként csökkenő központi forrásokra alapoz és képes a forrásbevonás most (és a későbbekben megnyíló) lehetőségeit kiaknázni. Vagyis gazdaságilag önálló, megbízható üzleti partnerként és hiteles, nem kiszolgáltatott önkormányzatként van értelme végigküzdeni a következő éveket. Ez azt is jelenti, hogy olyan továbbfejlődési irányt kell előnyben részesíteni, - általánosságban, de nagyon lényeges alapelvként - amelyik anyagi szempontból a városi szolgáltatások jelenlegi színvonalának folyamatosan javuló fenntartását és az igényeknek/elképzeléseknek megfelelő továbbfejlődését évről-évre biztosítani képes, nem növekvő adósságteher mellett. Aki ezt ellenzi, az a város fejlődését köti gúzsba.
Az utóbbi időben felerősödött az iparellenesség, annak a hamis alternatívának a felmutatásával, hogy ipar vagy idegenforgalom. Mint bizonyára Önök előtt is ismertté vált, a Beckton-Dickinson 2008-ra tervezett beruházása a mesterségesen felszított iparellenesség miatt meghiúsult. Ez a várost idén sok száz milliós azonnali bevételtől fosztotta meg, nem beszélve arról a jövőben esedékes iparűzésiadó-bevétel elmaradásáról, ami további állandó bevételt biztosított volna a városnak. A város jelenlegi „életszínvonalát” a korábban ide települt ipari létesítmények adják. Ami engem illet, egyik alternatíva kizárólagos megvalósítása mellett sem tenném le a voksot - hiszen mindkettőre szükség van a város szerves fejlődéséhez.
Jól megfér egymás mellett a turista, meg az ipari létesítmény is. Maradhat a Mey, a Karsai, a GE, a Sanofi, meg a Verestransz…., nem kell szedni a sátorfájukat… Ettől még lehet Veres is turisztikai központ, és élvezheti az ebből fakadó előnyöket. Az egy más kérdés, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeni vállalkozásoktól maximálisan meg kell követelni a környezetvédelemmel kapcsolatos előírások betartását.
Érdemes leszögezni, hogy a városban működő vállalkozások, elsősorban a nagy árbevétellel rendelkező ipari létesítmények hozzájárulása a város költségvetéséhez, jelentős, azonnali és közvetlenül a közösség kasszájába befutó bevételt jelent, anélkül, hogy az a város folyó kiadásait megterhelné. Meg kell jegyeznem, hogy a város jelenlegi költségvetésében az iparűzési adóbevétel 1,1 milliárd forintot jelent, e nélkül a város működése, az elkezdett beruházások folytatása már egyszerűen nem volna lehetséges! Mondhatja erre valaki, hogy ez fiskális szemlélet, de ebből a városi -fiskális - bevételből lehet kielégíteni azokat az igényeket, (utak, járda, óvoda, stb) amelyeket az ipart ellenzők is folyamatosan, szívesen igénybe vesznek, sőt , követelnek.(A rózsaszín jövőképről nem is beszélve)
Az idegenforgalmat, mint egyedül üdvözítő városfejlesztést pártolóknak tisztában kellene lenniük azzal, hogy az idegenforgalom fellendítése jelentős, azonnali és a továbbiakban folyamatos városi ráfordítást igényel, az egyébként jóval szerényebb bevételek viszont jóval később - az idegenforgalmi adótól eltekintve – és csupán a turizmust kiszolgáló helyi vállalkozások bevallott és leadózott bevételén át megszűrve érik el a város, a közösség kasszáját.
Ennél a kérdésnél az időtényező figyelembevétele is rendkívül fontos, hiszen ma és a közeljövőben olyan városi szükségleteket (utak, bölcsöde, óvoda + az álmok) kell kielégíteni, amelyeket később már nem lehet: mondjuk, aki most nem kezdheti meg az általános iskolát, mert nincs terem, az nem várhat évekig…..
Más szempontból közelítve a kérdést, olyan város kell, amelyik pezsgő kisvárosi gazdasági, kulturális életet biztosít, amelynek a lélekszáma elegendő ahhoz (lassan kitehetjük a „Megtelt” táblát), hogy a városi szolgáltatásokat (jórészt) finanszírozni tudja, megélhetési lehetőséget biztosít egy sor kisebb-nagyobb vállalkozásnak – a cipésztől a vendéglátón át a fagylaltosig –, munkahelyeket azoknak akik itt szeretnének elhelyezkedni, olyan kulturális életet tart fenn, amelyik kellő kistérségi vonzerővel és kisugárzással bír, kellő lehetőséget biztosít a városban és a környékén élő művészeknek (kiállítások, egyéni és közületi megrendelések, nyugodt alkotói környezet).
